Látszólag nem nagy ügy, pedig az, mert embert érint. Több  vonatkozásban jellemző. És tanulságos.

 

Egy elárusítónőt, aki idáig Pozsonyban jól dolgozott,  a regionális menedzser elbocsátott a Deichmann nemrég megnyílt új, somorjai üzletéből. A hölgy szerint azért, mert magyarul beszélt és mobilozott, anyanyelvén üdvözölte a boltba belépő ismerőseit is. A felmondásról döntő illető nem indokolta elhatározását. Arra hivatkozott, hogy az illető próbaidejét töltötte, s ezalatt indoklás nélkül elküldhetnek bárkit. Négyszemközt viszont célzott a valós okra.

Az ügyből nagy vihar kerekedett, nemcsak Somorján, hanem számos hazai és magyarországi internetes portálokon is, amelyeken bizony hemzsegnek a gyűlölködő bejegyzések is. Olyannyira, hogy a a sértett asszony ezektől határozottan elhatárolódott . Nem tartotta sovinisztának a világ 25 országában tevékenykedő német céget, elismerően nyilatkozott arab származású volt közvetlen főnökéről is, aki elmondta, hogy a szlovákon kívül az anyanyelvükre is megtanította gyermekeit. Viszont bátran megnevezte a bajkeverőt: a magyarokat és a magyar nyelvet nem kedvelő regionális menedzsert, aki méltatlan a cég hírnevéhez és üzleti filozófiájához.

A szombati békés tüntetés szervezői és résztvevői nem gerjesztették tovább az indulatokat, pedig voltak ilyen sugallatok, mégsem tágítottak. Ugyanakkor határozottan kiálltak a kétnyelvűség érvényesítése, emberi és közösségi jogaink mellett. Méghozzá a lehető legnemesebb eszközzel: békés énekléssel, a magyar népdalok mozgósító és azonosságtudatunkat szilárdító varázserejével. Nem eredménytelen a kiállásuk, hiszen a cég illetékes vezetősége már pénteken kitette az üzletbe azt az információs táblát, hogy „magyarul is beszélünk.“

Ugyanezek a fiatalok nem is olyan régen elérték, hogy az egyik somorjai bevásárló központ két nyelven, tehát magyarul is feltünteti reklámszövegeit, az elárusítók pedig gond nélkül beszélhetnek egymás között és a vevőkhöz is közös anyanyelvükön. Úgy hírlik azonban, hogy még mindig akad Somorján -- és nemcsak ott -- néhány  további olyan nacionalista paprikajancsi, akik legalább az üzletükből, környékükről igyekeznek száműzni a magyar nyelvet. Őket is jobb belátásra kell figyelmeztetni, mert a kétnyelvűség nemcsak írott malaszt, hanem törvényes jogunk, amellyel élnünk kell. Mert ugyan távolról sem optimálisak kisebbségi törvényeink, ám arra lehetőséget nyújtanak, hogy régiónkban a hivatalokban -- természetesen az üzletekben, munkahelyeken is -- anyanyelvünkön is beszélhetünk. Ezt a jogunkat érvényesítenünk kell.

Ha kell, akkor öntudatos fellépéssel, amely a nacionalizmusra nem nacionalista sértegetésekkel, általánosító gyűlölködéssel válaszol, hanem európai értékrendet képviselő civil kurázsival. Ahogy szombaton a somorjai tüntetők tették.

 

 

 

Szerző: Érsek árpád  2015.12.09. 10:12